A jóga egy önismereti folyamat közepén köszöntött be az életembe. 32 éves voltam, sanyarú testi állapotban. Ebben az időben felmondtam a munkahelyemen, mert úgy éreztem más is van még itt nekem a világban, amit fel kell fedezzek.

Önismereti utakat próbáltam ki, tanultam asztrológiát, számmisztikát, rezgésterápiát, Ismereteket szereztem az ásványokkal való gyógyításról az emberi élet céljáról, az életút állomásairól.  És ekkor szinte véletlenül becsöppentem egy jóga alaptanfolyamra.  Ez lett az a módszer, ami a mai napig elkísér, de a szellemi utazás még mindig tart.

Minden szerdán ott voltam a jógaórán, minden programomat ehhez igazítottam, mert éreztem, hogy ez nekem úgy kell, mint egy falat kenyér. Azt vettem észre, hogy óra után egyre hosszabb ideig érzem jól magam. Először csak aznap este voltam teljesen relaxált, később másnap is, aztán harmadnapra is kitartott ez az emelkedett állapot. Pár hónap múlva már a környezetem is jelezte, hogy sokkal jókedvűbb, türelmesebb, vidámabb és pozitívabb lettem.

A testi korlátaim lebontása és meglévő egészségügyi panaszaim megszűnése csak egy mellékhatás volt. A legnagyobb dolog, amit már az első pár órán kaptam, az az önmagammal és másokkal való türelem, a stresszes állapotok felismerése és feloldása és az elmém fokozatos lecsendesülése volt.